Zalavári Miklós az idei évben a TSE Basket U18 csapatában játszott, és évek óta alakulata meghatározó játékosa. Virtuóz és harcos játékával, irányító munkájával az idei éveban az U18 bajnokság mellett nemzetközi szinten is kiemelkedőt nyújtott így az EYBL (European Youth Basketball League) tornán csapata legjobbjaként különdíjat kapott.Teljesítménye elismeréseként most lehetőséget kap Angliában játszani, tanulni. Az alábbi anyagban a vele készített interjút olvashatjátok.


Hogy jött a lehetőség? Hogy kerültél kapcsolatba az iskolával és az együttessel?

A lehetőséget még az év eleji EYBL után kaptam. A torna után elkezdtem beszélgetni az angol csapat egyik játékosával és megtudtam tőle, hogy az edzőknek tetszett a tornán mutatott játékom. Ezután felvettem velük a kapcsolatot, majd sikerült tőlük egy ösztöndíjas meghívást kapnom Angliába.

Mik az első benyomásaid?

Megérkezés után vegyes érzelmek voltak bennem. Elkezdtem érezni a súlyát az egésznek, ugyanakkor nagyon izgatott voltam. Új város, új emberek, egy új fejezet az életemben, amit el fogok kezdeni itt.

Hogy érzed magad a kinti csapatban? Milyen az edző, a szakmai stáb?

Nagyon jól érzem magam a csapatban. Érdekes új arcokat látni, hiszen Tatán több, mint 8 évig játszottam a már megszokott játékosokkal. Az itteni társaim is nagyon nyitottak és befogadók, szóval rövid időn belül szerintem be tudok én is illeszkedni. Az edzők segítőkészek, kihajtják belőlem a maximumot.

Hogy tetszik az főiskola? Milyen szakra fogsz járni? Mit fogsz tanulni?

Az iskola nagyon nagy, több kampusszal rendelkezik. Egy kosárlabdára épülő tanfolyamra fogok járni, ahol akadémia kosárlabda képzés mellett tanulunk majd sportpszichológiát, oktatnak a megfelelő tápanyag bevitelről, sérülésekről és azoknak megelőzéséről, regenerációról és egyéb, a kosárlabdában fontos területekről.

Mik a céljaid a kosárlabdában? Mik a célkitűzések Sheffield-ben?

Fő célom a kosárlabdával a toppon, a legjobbak között játszani, de ahhoz még rengeteget kell beletennem a sportba. Az itt eltöltött időm alatt sokat akarok fejlődni, hogy aztán Amerikába tudjak kimenni továbbtanulni, és az egyetemi első osztályú bajnokságban játszani.

Hogyan látod a helyzetet a csapatban?

A csapat szerintem jól fog passzolni a játékomhoz. Összességében egy jó dobókból álló, gyors tempót diktáló csapat tagja leszek.


Mit üzensz volt csapattársaidnak, edződnek?

Talán sosem fogom tudni eléggé megköszönni a csapatnak és az edzőknek, hogy a Tatán eltöltött időm alatt mindvégig mellettem voltak, buzdítottak, hajtottak. Nélkülük sosem tudtam volna eljutni oda, ahol most vagyok.

Van még álmod, olyan terület ami az élethez, vagy a kosárlabdához köthető?

Bár még nem jött megkeresés, de mindenképp szeretnék bekerülni a válogatottba. :-)